„Fény a fában„
kiállítás
békéscsabai kötődésű
alkotók emlékére
Kiállítás a békéscsabai
Munkácsy Mihály Múzeumban
2024. december 5. -2025. január 26.
Ezen a helyen a kiállítás
VIRTUÁLIS SÉTA
keretében is megtekinthető
december 5.-január 31. között!
A VIRTUÁLIS SÉTA lehetőségéért köszönet a 3Dscanplus-nak!
Virtuális vendégkönyv
Megköszönöm, ha megosztja a véleményét a vendégkönyvben.
Tovább a vendégkönyvhöz
A művészekről
E művészek mind itt éltek – gyakran köztünk.
Munkácsyval már nem találkozhattunk a főutcán sétálva.
A kiállításon megjelenő többi művész egy részét azonban ismerhették a nagyszüleink, szüleink vagy mi magunk is.
Láthattuk fellépni, lehettünk a kiállításán, vagy épp találkozhattunk velük az ABC-ben.
Többeket magam is ismertem közülük – emiatt ez a kiállítás nekem kicsit személyes ügy is…
Munkácsy Mihály (1844-1900)
Gyerekként, testvérével együtt került Békéscsabára rokonokhoz, inaséveit is itt töltötte.
Nemzetközileg elismert romantikusan realista festő. Elsősorban életképeket, szalonképeket, portrékat festett, a fájdalom megértése és átélése Munkácsy volt realista művészetének egyik legértékesebb eleme.
Nevét és örökségét Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múzeum és a Munkácsy Emlékház őrzi.
Leghíresebb munkái:
– Krisztus-trilógia
– Ásító inas
– Rőzsehordó nő
– Honfoglalás
Bővebben:
– Wikipédia
– Egy géniusz története (Munkácsy Mihály film)
Munkácsy Mihály tiszteletére
Munkácsy Mihály valószínűleg a leghíresebb művésze Békéscsabának.
Bemutatására klasszikus megoldást választottam: egy festőállványon, díszes képkeretben jelenik meg a portréja.
Rábai Miklós (1921-1974)
Békéscsabai születésű táncművész, néptánc-koreográfus, folklorista. Az Állami Népi Együttes igazgatója, koreográfusa, művészeti vezetője volt, együttese öt világrész több mint 30 országában lépett fel.
Kossuth-díjas, Érdemes művész.
Leghíresebb munkái:
– Kállai-kettős, Békési lakodalmas, Ludas Matyi, Este a fonóban
– Népi balettjei: a Kádár Kata, Jóka ördöge, és A Kisbojtár
Bővebben:
Rábai Miklós tiszteletére
Egy darabka színpad, rajta egy pár táncos csizma – ez az installáció őrzi Rábai Miklós emlékét. Portréja a hajópadlón fénylik fel, szemét a csizmára vetve.
Sík Ferenc (1931-1995)
A Magyar Állami Népi Együttes egyik alapítója, szólótáncosa, de rendezőként vált igazán híressé. Rendezéseiben folklór- és ritmuselemeket is előszeretettel alkalmazott.
A Nemzeti Színház főrendezője és a Gyulai Várszínház művészeti vezetője is volt. Számos színházban rendezett, többek közt szülővárosában, Békéscsabán is. Emellett játékfilmeket és tévéfilmeket is készített.
Nevéhez fűződik a békéscsabai Jókai Színházban a Színitanház néven működő iskolai színészképzés életre hívása.
Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, Érdemes és Kiváló művész.
Néhány fontosabb rendezése:
– Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül
– Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér
– William Shakespeare: Sok hűhó semmiért
bővebben:
Sík Ferenc tiszteletére
Egy rendezői szék utal Sík Ferenc munkásságára. A szék támlája – melyen a portréja jelenik meg – kivehető, és önállóan csapóként is használható.
Lenkefi Konrád (1936-1995)
Bábtervező,- készítő iparművész, a Képzőművészeti Alap tagja, a bábjátékosok nemzetközi szervezetének (UNIMA) vezetőségi tagja, bábművészeti szakíró.
A Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztivál megalapítója, Napsugár Bábegyüttes művészeti vezetője volt.
Maga készítette bábelőadásokhoz szükséges összes eszközöket, nemcsak a bábokat, hanem a díszleteket, kellékeket is.
Néhány fontosabb előadása:
– Bartók Béla: Cantata Profana (bábadaptáció),
– Milne, Alan Alexander – Karinthy Frigyes: Micimackó,
– Prokofjev, Szergej Szergejevics: Hamupipőke (báb-balett)
Bővebben:
Lenkefi Konrád tiszteletére
Lenkefi Konrád nagyon sok tehetséges embert inspirált, motivált, ezért egy lombos fa jelképezi őt a kiállításon, melynek lombkoronájában három, általa készített báb képe jelenik meg, melyek közül a középső a Napsugár Bábszínház jelképe.
Gubis Mihály (1948-2006)
Nemzetközileg ismert képzőművész, performer. Főbb alkotásait a szitanyomás, szobrászat, installációk, és az absztrakt festőművészet területén hozta létre.
Békéstáji Művészeti Társaság, Patak Csoport és a fonyi Kertalja Művésztelep alapítója. Rövid írásait „gubizmáknak” nevezte el.
Szimbólumrendszere hat alapelemre – vonal, kereszt, zászló, szék, kocsi, sátor – épült, ez jelenik meg alkotásain is.
Köztéri alkotásai:
– Zászlós szék (Fony – 1996)
– Csíki szék (Csíkszereda – 1997) – már nem áll
– Sámánszék (Aksai, Kazahsztán – 2001)
– Székely szék (Székelyudvarhely – 2004) – már nem áll
– Asszonyszék (Walheim, Németország – 2006)
Bővebben:
Gubis Mihály tiszteletére
Gubis Mihály emlékére egy olyan installációt készítettem, mely az ő szimbólumrendszeréből építkezik: a vonal, kereszt, szék, létra, zászló is megtalálható benne, de a szerkezetében egy rovás G betű is felfedezhető.
Barbócz Sándor (1952-2018)
Prímás, a Békés Banda alapítója, a békéscsabai Bartók Béla Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola népi hegedű-, brácsa-, bőgő-, furulya- és cimbalomtanára.
Az 1978-ban alapított Békés Banda békés megyei nemzetiségi zenegyűjtéssel is foglalkozott, koncertjeiken a magyar nyelvterület népzenéjének a lehető legszélesebb keresztmetszetét adta.
Ízelítő a Békés Banda zenéjéből:
– Zsok-Joc (Magyarországi román népzene)
– Békés Banda: Marossárpataki koncsertó
Bővebben:
Barbócz Sándor tiszteletére
Barbócz Sándor élete során szinte összeforrt a hegedűjével, ezért úgy találtam méltónak, ha a portréja egy hegedű hátlapján jelenik meg.
Kara Tünde (1974-2019)
A színésznő a békéscsabai Regionális Színházművészetért Alapítvány iskolájában végzett, később ugyanitt színészmesterséget tanított. A békéscsabai Jókai Színház társulatának tagja volt, de számos más színházban is vendégszerepelt, filmben is játszott.
Egyéb elismerései mellett 2013-ban Jászai Mari díjat kapott.
Néhány fontosabb szerepe:
– Shakespeare: Lear király
– Smeraldina Carlo Goldoni: A két úr szolgája
– Marlene Pataki Éva: Edith és Marlene
– Poncia Federico García Lorca: Bernarda Alba háza
Bővebben:
Kara Tünde tiszteletére
Kara Tünde emlékére egy színházi színpad kicsinyített mását készítettem el, ahol az ő maga is része a színpadi díszletnek.
Köszönet!
Szeretnék köszönetet mondani mindenkinek aki segített abban, hogy ez a kiállítás létrejöhetett!
Bővebben…